Srí Lanka – újra felfedezték az egykori fűszerszigetet

Srí Lanka sorsát megpecsételte földrajzi fekvése az elmúlt évszázadok során – lévén az Indiai óceán kellős közepén, a hajózási útvonalak kereszteződésében a távol kelet felé. Történt ez különösen azért, mert a klasszikus történelmi időkben, amikor a nagy hódító hajós nemzetek felfedezték a világot és persze igyekeztek minél többet megszerezni a felfedezett földrészek, szigetek kincseiből, akaratlanul is belebotlottak a Földnek eme csodájába.

A hódítók otthagyták kéz- és lábnyomukat, kultúrájukat és persze genetikai állományukat – ki-ki természetének és az ott töltött idő hosszának függvényében. Az angolok nagyon okosnak hitték magukat és szerették „megmondani a frankót”, anélkül, hogy ők bármiféle munkát végeztek volna – mesélte egyik sri lankai  ismerősöm, aki   Sri Lanka történelmének nagy kutatója. Ők – hogy biztosítsák tea szenvedélyüknek az utánpótlást -, tea ültetvényeket telepíttettek a helyiekkel és persze őket dolgoztatták rajtuk, majd óriási haszonnal értékesítették a termést világszerte és ellátták Angliát is teával.

A hollandok nagyon szerettek építkezni, számtalan erőd és világítótorony, valamint keresztény templom jelzi hódításuk útját, főleg a keleti és déli partszakaszon.

A portugálok is részt vettek az amúgy buddhista vallású szigeten a templomok építésében, a kereszténység elterjesztésében, de ők  be is avatkoztak a helyiek genetikájába is – nevezzük így -, amelyet ma számos családnév fémjelez: a De Silvák, Pererák, Gomezek büszkén vállalják, hogy apai ágon európai felmenőik is vannak és hogy ez mennyire így van, az azon látszik, hogy sokszor meglepő, hogy az újszülöttek némelyike mennyire fehér bőrrel születik, amelyet később elnyomnak az uralkodó helyi gének.

Sri Lanka iránt óriási az érdeklődés manapság. A sziget a mai modern világban gyakorlatilag fél nap alatt elérhető repülővel Európából és mesés, hihetetlenül gazdag trópusi növényzete, a strandolásra és a minden vízi sportra alkalmas óceán partok, a helyiek kedvessége és a lehetőség, hogy akár földet vagy ingatlant vegyen itt bárki – nagyon vonzóvá teszik. Számtalan európai él itt életvitelszerűen és valószínűleg eszük ágában sincs visszamenni a 6-8 hónapos hideg európai telekbe.

Mostani utazásomat sikerült a lehető legrosszabb időpontra datálni – a monszun idejére, május-júniusra. Ez önmagában még nem lett volna baj, de ahogy a helyiek mondják: olyan két éve megbolondult az időjárás: nem csak heves esőzések jellemzik a monszunt, de sokkal erősebbek a szelek, így az esők is hevesebbek és sokkal tovább tartanak, amelyek áradásokat és földcsuszamlásokat okoznak, elárasztva a rizsföldeken a termést, maguk alá temetve emberek százait és lehetetlenné téve a halászatot, a turisztikai hajózást és szörfözést is a szokatlanul hatalmas hullámok miatt.

Mindezt a saját bőrömön tapasztaltam – a kellemes kulturális-nyaralós utazás kalandtúrára sikeredett, az időjárás átminősítette az én utam több elemét is. A főváros közeli Negombo-ból, ahová érkezni szoktam illetve innen indulni haza a reptér közelsége miatt, nos innen indultam volna délre. A sofőr azonban közölte, hogy ő bizony nem indul el, mert az áradások miatt teljesen bizonytalan, hogy meddig jutunk el, illetve hol ragadunk le, ha elkap a következő trópusi vihar, de ne aggódjak: a buszok mennek.. Minden történik valamiért, ez is – így legalább megtudtam, hogy légkondicionált, kényelmes busszal lejuthatok úti célomra, a sziget déli városaiba – töredéke áron, mint amibe az autó került volna. Átszámítva a negomboi, a colomboi buszjáratok jegyeinek árát és három tuk-tuk-ot, nem volt 1800 forint a közlekedésre költött összeg. Kifogástalan, tiszta buszokon utaztam, kedves érdeklődő helyiekkel, akikkel remekül telt az idő, mert mindenre kíváncsiak voltak. Az elterelés miatt pedig álomszép óceánparti utakon haladtunk, amely olyan mesés látvánnyal ajándékozott meg, ami az autópályán elmaradt volna. A buszjáratokkal közvetlenül a reptérre is el lehet érni – ennél még magasabb minőségű első osztályú turista buszokkal, kényelmesen, lábtartóval, légkondicionálóval. Az én utam a legdélebbi Matara városából a reptérig 750 LKR (rupiába) került, ami kemény 1320 forintot jelent. A busz nem volt tele és két és fél óra alatt – kicsit több, ha a reptér közeli kisvárosokban nagy a forgalom – elérhető volt vele a reptér. A közlekedésről egyébként is elmondható, hogy jól szervezett és olcsó. A vasúthálózatokat is bátran használjuk, különösen ajánlott a még az angolok által kiépített, az ország belseje felé irányuló történelmi vasutak kipróbálása.

A városi buszokon utazni nagy élmény, sokszor meg sem állnak, csak lelassítanak és aki le akar szállni az egyszerűen leugrik, akár a filmeken. Baloldali a közlekedés az országban, úgyhogy nagyon figyelmesen nézzünk szét, mielőtt átmegyünk az úton – annál is inkább, mert nincs sebességkorlátozás a városokon belül sem.

A természet

Az egyik megdöbbentő és örökre magával ragadó dolog Sri Lankán a természet elképesztő szépsége és gazdagsága. Srí Lanka azon kevés szigetek közé tartozik, ahol a dzsungel sok helyen még érintetlen, de legalábbis sokkal kisebb mértékben irtották ki, mint másutt. Ez még inkább látszik, amikor a „vidék” felé vesszük az irányt, ahol pazar pálmaligetek alatt bújnak meg a hagyományos kis házak. A természet gondoskodik a hűvösről, nincs szükség légkondira. Az ajtó és ablak keretek felső szegélye fafaragás, amelyen át mindig áramlik a levegő a házakban és plafon sincs sok helyen, csak a tető közvetlenül, így a meleg felfelé áramlik és az egész épületben jár a levegő.

Az időjárás

Az időjárás trópusi, tehát mindíg meleg van, áprilistól két-három hónapig tart a monszun, amikor esősebb az idő és számunkra kellemesebb, mert gyakran felhős az ég. A nagyobb szelek miatt viszont ilyenkor nem mindig lehet fürödni, mert az óceánon is sokkal nagyobbak a hullámok.

Kultúra, vallás

Srí Lanka kultúrája egészen különleges és egyedi. Sziget lévén, a több ezer éve ideköltözött, indiai eredetű népesség civilizációja szigetszerűen, háborítatlanul fejlődött a maga útján.   Uralkodó vallássá a buddhizmus vált, a mesés vallás építészeti remekek ennek jegyében születtek. Életnagyságú Buddha-szobrok, hófehér sztúpák bukkannak fel lépten-nyomon, ezek dominálnak, noha itt-ott muszlim és hindu épületek, vagy keresztény templomok is vannak – főleg az európai gyarmatosítók örökségeként.

Vízi sportok – szörfözés

Az Indiai-óceán által körülölelt Srí Lanka a szörfösök édenkertje: kisebb-nagyobb, pálmaligetekkel árnyalt öblök tarkítják a partokat. A legnépszerűbb a fővárostól, Colombótól lefelé, délre húzódó, illetve a teljes déli partszakasz. Főleg ez utóbbi hatalmas óceáni hullámai tökéletesek a profi szörfösöknek, de azért akad egy-egy csendesebb öböl is. Ott kezdők százai húzzák befelé maguk után a számukra  készített, nagyobb felületű deszkákat, hogy aztán a gyengébb hullámokon próbáljanak meg valahogy kijutni a partra anélkül, hogy leesnének.

A helyiek

Ha netán depresszióval a nyakunkon utaznánk ki, Srí Lankán egész biztosan hamar elhagyjuk. Segít ebben a helyiek rendkívüli kedvessége, szelídsége és állandó, fülig érő mosolya. Itt az emberek mindig jókedvűek és segítőkészek, pillanatok alatt ránk ragad vidámságuk, lazaságuk. Ugyanakkor mélyen vallásosak is, és gyakorolják is a vallást: nagy tömegeket látni a templomi szertartásokon, legyen az buddhista, keresztény vagy hindu.

Gasztronómia

A sri lankai ételek rendkívül finomak és főleg fűszeresek. Ezt viszont csak háznál lehet igazán megtapasztalni, a hotelekben kapható „helyi specialitások” sajnos messze nem olyan ízletesek, mint amikor családnál eszünk, helybeliek meghívására. Ők aztán minden földi jót feltálalnak, amit csak a trópusokon található növényekből és gyümölcsökből készíteni lehet. Rizs és curry minden formában, a kókuszt ezerféleképpen készítik el – köretnek, salátának, édességnek is. A konyha nem meglepő módon kicsit emlékeztet az indiaira. A trópusok egyik legnagyobb előnye, hogy a világ legjobb gyümölcseihez juthatunk hozzá, a reggelihez is minimum négyféle dukál, köztük sok olyan is, amelyekről fogalmunk sincs, hogy mi. A desszertek közül megemlítenénk a bivalytejből készült joghurtot kókuszmézzel, ami mennyei.