Kubai kalandozások 1. rész

A Nagy-Antillák csillaga

Kuba – a nagy Antillák legnagyobb szigete, a legnépesebb karibi szigetország, félúton Észak- és Dél-Amerika között, a Karib-tenger, az Atlanti-óceán és a Yucatán öböl ölelésében különleges helyet foglal el mindenféle szempontból. Írhatjuk róla, hogy az antillai spanyol nyelvjárást beszélik, eseményekben gazdag történelme és vegyes népessége egy egészen különleges kultúrát hozott létre, amely mind a zenében, mind a gasztronómiában, vagy akár a táncban egészen egyedi jellegzetességekkel, elemekkel teli, de az igazság az, hogy Kuba egész egyszerűen varázslatos és elragadó és óriási szerencse, ha valaha az életben eljutunk ide és részesei lehetünk ennek a lenyűgöző országnak, ha csak néhány napra, vagy hétre is.

Havanna

Az Antillák gyöngye, a Karib-tenger Párizsa… ilyen jelzőkkel illették már a múlt században is Kuba fővárosát, Havannát. Nos, a jelzők nem túloznak – Havanna lenyűgöző, lélegzetelállító, semmihez sem hasonlítható érzés keríti hatalmába az embert, amint a város lenyűgöző spanyol stílusú koloniális épületei között, annak hangulatos utcáin autózik vagy sétál. A vibráló város, amely a karibi térség egyik legősibb és egykor leggazdagabb városa, építészeti csodákkal van teli, amelyek visszaidézik a város gazdag múltját. Az egykori gazdag spanyol kereskedők palotáiból ma is szinte árad a történelem, látjuk, érezzük, milyen pazar életet élhettek itt egykor. Az óváros szűk utcái, a karibi színvilágú épületek, a monumentális terek mind hozzájárulnak Havanna egyedi, semmivel sem összehasonlítható varázsához. A havannai paloták némelyike kicsit romos már, ennek ellenére Havanna különleges vonzerővel bír.

Néhány mondatban írok most a lenyűgöző Havannáról, mert ez igazából egy másik cikk témája lesz. Viszont akár merre is megyünk az országban, Havanna kikerülhetetlen és kihagyhatatlan. Az eredetileg a 16. században épült kikötőváros nagyon sok történelmi esemény színtere volt, nagyrészt spanyol uralom alatt állt, bár az Egyesült Államok többször is meg akarta szerezni. 1607-ben lett Kuba fővárosa. A jelenlegi fővárosban mintegy 2 millióan laknak.  

Kereskedelmi jelentőségén túl az egyik legnagyobb szórakoztató várossá is vált a térségben a 20. században, de az 1959-es forradalom után az itt működő night clubokat és szerencse barlangokat bezárták. Ezt az időszakot dolgozza fel egészen kiválóan a filmművészet egyik remeke, a Havanna című film.

Havanna – a film

A város fénykorát egyik legjobban bemutató film valóban a Havanna. Abban az időszakban játszódik, amikor kitör a forradalom és az ott élő gazdagok, szórakozni vágyók, nyaralók, szerencsejátékosok és sok helyi, pozícióját vesztett és így életveszélyben lévő vezető is pánikszerűen elhagyja a várost. Lenyűgöző realitással adja vissza a város pazar pompáját, az ott zajló vibráló életet, amely egy csapásra válik semmivé és soha nem tér vissza még elemeiben sem. A film cselekménye Jack Weilről (Robert Redford), egy amerikai hivatásos szerencsejátékosról szól, aki   a kubai Havannába látogat kipróbálni ott a szerencséjét és beleszeret egy helyi forradalmi vezető feleségébe. 1959. Szilveszterén, a forradalmárok győzelme után a felsőbb osztály tagjai, a bukott kormány és a titkosrendőrség mindannyian elhagyják a várost és pánikszerűen rohannak a kikötőkbe, hogy az akkor a két ország között még üzemelő komppal, kisebb-nagyobb bérelt hajókkal valamint repülőkkel elhagyják az országot.  A filmhez olyan zseniális színészek adták nevüket és remek játékukat, mint Robert Redford vagy Lena Olin.

 Azok a bájos régi autók 

Óriási izgalommal vártam az oly híres 50-es évekbeli autókkal való találkozást. A nagy élmény meg is adatott, méghozzá sokszor, lépten-nyomon. Kuba tényleg egyedülálló abban a tekintetben, hogy mintegy hatvanezer darab 1959. előtt gyártott amerikai autó van forgalomban, melyeket az országban mindenhol látunk. Az állapotuk vegyes: nagy részük teljesen felújított, nagy gonddal ápolt gyönyörűség, csillog-villog, műszakilag is felújított karbantartott gépcsodák, amelyek egy nagy részét turisztikai célra használják: bérelni lehet őket, sofőrrel együtt egy kis városnézésre, fotózásra a város híres épületei előtt vagy az óceánparton. Ilyeneket később az ország más területein is láttunk. Néhányuk karosszériája nincs felújítva, viszont műszakilag valószínűleg igen, hiszen használják, az országúton is láttunk belőlük többet. Az oka, hogy ezek az autók még itt vannak az országban az, hogy 1959. után nem lehetett behozni amerikai autókat egészen 2016-ig. Az is feltűnt, hogy az egykori szocialista országok termékei, Moszkvicsok, Zsigulik is vannak még forgalomban, amelyeknek nálunk már nyoma sincs. És vannak természetesen mai modern autók is, csak az nem kap akkora média figyelmet.

Ha már az autóknál tartunk térjünk ki a buszokra is, Ikarus buszainkból is van itt jó néhány, de a legtöbb Kanadából vagy az egykori Szovjetunióból érkezett, sőt egykori holland példányok is róják az utakat.

A közúthálózat egyébként kiterjedt az országban, mi magunk is az egyik nagy autópályán jutottunk el Jardines del Reybe, összesen 61 000 kilométernyi a közutak hossza. Az országnak mintegy 64 reptere van, amelyeknek egy része nemzetközi forgalmat is bonyolít. A Havanna melletti José Martí Nemzetközi Repülőtér  Kuba fő nemzetközi kapuja amely évente több millió utast szolgál ki.

A FIT Cuba 2024.

Utunk egyik fő célja, a kubai turizmus legnagyobb rendezvényén, a FIT Cuba-n (Feria Internacional de Turismo de Cuba) való részvétel, amely 2024. májusában a Jardines del Rey szigeteken került megrendezésre, Ciego de Ávila tartomány északi részén, a Karib-térség egyik legígéretesebb karibi nyaraló desztinációján. Nem véletlenül, hiszen Kuba turisztikai vezetése a szigetek turizmusát kívánja fellendíteni az évente megrendezésre kerülő nemzetközi turisztikai kiállításon. 

Az idei évben is számos turisztikai szolgáltató, mintegy ötezer szakember vett részt a turisztikai ágazatból, több, mint 570 üzletember és 51 légitársaság képviselője is ott volt, így lehetőség nyílt a globális turisztikai piac szereplőivel való kapcsolatteremtésre és üzletkötésre. A rendezvényen konferenciákat, szemináriumokat és egyéb szakmai programokat is tartottak, a résztvevők megismerkedhettek a legújabb iparági trendekkel és innovációkkal.

Az esemény jelentőségét bizonyítja, hogy az ország Miniszterelnöke, Manuel Marrero Cruz úr és Turisztikai Minisztere, Juan Carlos Garcia Granda úr is több napon át megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt, több beszédet és sajtókonferenciát is tartottak, nekem szerencsém volt a Miniszter úrral többször is beszélni és egy interjút is készíteni. 

Szakmai dicsőségek

Kuba önmagában is egy „multi-desztináció” mivel egyszerre kínálja az óceánparti turizmus, a kulturális, történelmi, kaland-, természeti, egészség-, turizmus lehetőségeit, nem véletlenül nyerte el a Tripadvisor Travelers’ Choice Awards díjátadóján a Best of the Best díjat 2024-ben, ahol a világ elsőszámú kulturális célpontja és a Karib-térség második legnépszerűbb helye is lett. Kubát 2023-ban az első kategóriába sorolták a „Trendy Destination” kategóriában.

A további dicsőségeket sorolva, Varaderót az elmúlt években beválasztották a világ 10 legjobb strandja közé, 2023-ban pedig a Cayo Santa María strand a kilencedik, a Cayo Guillermo-n található Playa Pilar pedig a 12. helyen végzett. Hasonlóképpen, a Wanderlust szaklap a World Travel Market 2023. vásáron a világ legkeresettebb szigetének, mint úti célnak járó arany díjat ítélte oda Kubának.

Nem véletlen tehát, hogy Kuba kiemelt figyelmet fordít az ország egyik fő ágazatának, a turizmusnak a fejlesztésére, amelynek egyik fóruma a FIT Cuba kiállítás.

Photo by Alex Azabache, Spencer Everett on Unsplash