Indonézia – a tízezernyi sziget országa

Ha Indonézia kerül szóba, mindenkinek egy távoli egzotikus, trópusi ország jut eszébe; pálmafákkal, napsütötte óceán partokkal, déli gyümölcsökkel és kávéval, mosolygós déli emberekkel. A valóság azonban nem csak ennyi, vagy inkább több: a világ legnagyobb sziget országa, Indonézia modern ország, modern autóparkkal, modern óriás plázákkal, fejlett gazdasággal.

Cikkünk címe nem túlzó, sőt.. nem csak hogy tízezer sziget, de több, mint 18 000 szigetből áll a világ legnagyobb muszlim lakosságú országa. Az egészen biztos, hogy az emberek nagy részében hamis kép él Indonéziáról. Egyrészt valahol talán úgy képzeljük el, hogy még a klasszikus gyarmati aranykorban élő, egzotikus trópusi szigetvilág, másrészt valószínűleg nagyrészt a Bali kultúrával azonosítjuk. Indonézia viszont régen kilépett a gyarmati időkből, – az egykori holland gyarmatosítók turistákká szelídültek; Indonézia a világ 12. legerősebb gazdaságát mondhatja magáénak, másrészt ahogy sok ezernyi sziget, legalább olyan sokszínű kultúra is az övé, a természeti kincsekről nem is beszélve. A köztudatban élő hamis képet megpróbáljuk ezzel az útibeszámolónkkal kicsit reálisabbá varázsolni.

Jakarta, a főváros Indonézia legnagyobb települése. Mivel mindenki itt szeretne boldogulni, elképesztő a város túlzsúfoltsága. Ahogy a helyiek mondják: a lakosság nappal 14, éjjel 12 millió. Metró hálózat nem lévén – mivel nagyon magas a talajvíz a tenger miatt – mindenki autóval és motorral közlekedik. Számunkra hihetetlen méretű közlekedési dugók uralják a várost a nap minden órájában. Nem ritka, hogy 2-2,5 óra alatt ér be valaki a munkahelyére. A megacity-t uralják ugyan a felhőkarcolók, de alattuk sok helyen szerény kis házak is meghúzzák magukat.

Jakarta, a főváros Indonézia legnagyobb települése. Mivel mindenki itt szeretne boldogulni, elképesztő a város túlzsúfoltsága. Ahogy a helyiek mondják: a lakosság nappal 14, éjjel 12 millió. Metró hálózat nem lévén – mivel nagyon magas a talajvíz a tenger miatt – mindenki autóval és motorral közlekedik. Számunkra hihetetlen méretű közlekedési dugók uralják a várost a nap minden órájában. Nem ritka, hogy 2-2,5 óra alatt ér be valaki a munkahelyére. A megacity-t uralják ugyan a felhőkarcolók, de alattuk sok helyen szerény kis házak is meghúzzák magukat.

A város, ahogy Jáva nagy része is, holland gyarmat volt az 1600-as évek elejétől, sőt Batavia néven a Holland Kelet-Indiai társaság fővárosa is. Látványosságainak stílusára mégsem ez az időszak nyomja rá a bélyegét, a hollandok alapította Nemzeti Múzeum kivételével, mely dél-kelet Ázsia leggazdagabb gyűjteményével büszkélkedhet. A Nemzeti Műemlék vagy Monas innen nem messze, a Függetlenségi téren található. Szintén a közelben, rövid sétával elérhető az Istiqlal mecset, amely a világ második legnagyobb mecsetje. Szokatlanul modern épület, amely fehér márványból és német acélból készült.

Amit feltétlenül látni kell Jakartában, az a „Little Indonesia” néven ismert épület-együttes, amely Budapesten kerületnyi helyet foglalna el, így érdemes fél-egész napos programként tervezni. A kiállítás területén az ezer szigetnyi Indonézia egyes népcsoportjaira jellemző stílusban felépített házakban az adott terület/sziget kultúrájának relikviáit állítják ki, hihetetlenül gazdagságban.

Mindössze kétórányi autóútra fekszik a fővárostól Bandung, a „Virágok városa”, ahol a főváros, Jakarta lakosai szívesen töltik a hétvégéiket. Maga a város nem sok látnivalóval büszkélkedhet, kivéve talán a Gedung Sate koloniális épületét, mely még a holland megszállás emléke, a huszadik század elejéről. A város központját uralja az egyedi stílusú hófehér parlament stílusú építmény, belül kulturális relikviákkal, Indonézia ásvány és egyéb kincseivel. Bandung ad otthont a Szundanéz Művészeti és Kulturális Központ keretein belül a világhírű anklung kulturális műhelynek, amelyben bambusz kézműves és hangszerkészítő műhely, tánc- és hangszeres oktatóközpont és előadóterem is található. A központban az oktatás már gyerekkorban kezdődik és fellépési lehetőséget is kapnak a felnőttekkel együtt.

Bandungtól fél órányi autóútra, a Subang és a nyugat Bandugi kormányzóság határ területén viszont igazi természeti kincset találunk: a Tangkuban Parahu Nemzeti Parkot, ahol 1300-2100 méteres magasságok között tíz működő vulkáni kráter található. Ezek közül a Kawah Ratu az, amelyet a hegytetőn a parkolóból azonnal látni, a Kawah Domashoz sétálni, sőt mászni kell 1200 méternyit, de megéri, mert forró vizében akár tojást is főzhetünk, vagy ha kedvünk tartja, lábat áztathatunk a kevésbé forró tavacskákban, sőt akár a gyógyító vulkáni sárral bekenhetjük a hegymászásban meggyötört lábainkat. Embert próbáló túra, de hihetetlen és örök élmény a füstölgő kráterbe megérkezni.

A környék klímája kellemesen hűvös a magas hegyek miatt. Körben a hegyeket esőerdők borítják, amelyekben leopárdok, lemurok, egyéb trópusi égövi állatok élik mindennapjaikat. 

A környék híres teaültevényeiről, melyek üde zölden borítják az út menti dombokat, hegyeket. A környék másik természeti kincsei a forró vízű források, amelyek a távolabbi hegyekből erednek, és a vulkánövezeten áthaladva veszik fel azt a hőmérsékletet, amellyel végül is a felszínre törnek.

Yogyakarta, az egykori főváros Jáva közepén, a történelmi emlékek gazdag tárházával vár. A Kraton vagy Szultán Palotában a szultán a mai napig ott él, a helyiek most is uralkodójuknak fogadják el, mintha megállt volna az idő. A palota a jávai kultúra élő múzeuma. A Taman Sari, vagy Vizi Palota szökőkutak és medencék együttese, ahol az egykori szultánok a háremhölgyek táncában gyönyörködhettek. Üdítő oázis a város szélén a Jungle House épületegyüttes. Az érintetlen dzsungelben, Indonézia különféle kultúrái szerint épült házakban pihenhetünk, a házak mellett kis tavak, vagy medencék – sőt egy folyó is csordogál csendesen.

Amiért igazán érdemes ide utaznunk, az az i.sz. 800 körül épült Borobudur, a világ legnagyobb buddhista építménye. A 34 méter magas templom teraszos piramis formában épült, felső szintjén sorakozó sztúpái alatt Buddha szobrokkal, amelyeket megérintve a helyiek szerint teljesül az álmunk. Az Meru hegyét mintázó mesterművet körülöleli a dzsungel, felette felhők érintik a környező magas hegyeket. A látvány és az érzés lélegzetelállító. Bárhová elutazna érte az ember, még ennél sokkal messzebbre is.

A várostól másik irányban található másik lélegzetelállító épület együttese a hindu templom építészet remeke, a Sivának szentelt legnagyobb indonéz templom együttes, Prambanan. Az építmény dél-kelet Ázsia egyik legnagyobb temploma; a masszív épületkomplexum jelzés arra, hogy az egykori Medang udvarház a Mahayana Buddhizmus helyett a Shivai Hinduizmusra fókuszált, melyet e templommal nyomatékosított. A 16. században egy földrengés során az épületegyüttes nagy része összeomlott, kövenként rekonstruálták fokozatosan, mire ma újra a régi formájában állhat.

Fenti két templom az Unesco Világörökség kincsei közé tartozik, méltán.

Yogyakartáról még tudni kell, hogy amellett,hogy az ország egyik kulturális központja, egyetemi város. Itt működik a Gajah Mada Egyetem, az ország legrégebbi egyeteme, valamint az Iszlám Egyetem, a Művészeti Egyetem, a Yogyakartai Műszaki Egyetem is.

Ennyi kulturális élmény után ugorjunk át a híres Balira, ami Yogyakartából egy rövid másfél órás repülőútra van csupán. A sziget Jáva keleti csücskéhez közel helyezkedik el, a Kis Szunda szigetek egyike. Felkapott üdülőhely, méltán, de egyúttal kulturális élményeinket tovább gazdagíthatjuk, ha a beachről kimozdulunk. Főbb városai Kuta és a híres Kuta beach, valamint a főváros, Denpasar. A szigeten utazva a dzsungeltől elrabolt területeken teraszos rizsföldekben gyönyörködhetünk.

A többi indonéz szigettel ellentétben itt a hindu vallás dominál, a lakosság mintegy 70-80 százaléka hindu. Lépten-nyomon kis házi hindu templomokba ütközünk, oltárok minden mennyiségben.  Dél Bali legismertebb látványossága például az Uluwatu templom, amely a szigetet volt hivatva védeni anno, szintén a hindu építészet remeke, a sziklákra épült, elképesztő mélységbe látunk le, ha letekintünk az óceánba az udvaráról. A templomhoz vezető út mentén helyi kechak táncbemutatóban is gyönyörködhetünk, a híres Uluwatu naplementéről nem is beszélve, amely a világ legszebbjei között jegyezhető.

Fotók: Afif-Ramdhasuma, Eugenia-Clara, Hugo Matilla, Jeremy Bishop, Johan Mouchet, Mario la Pergola, Yassine el Ouazzani from Unsplash