Észak-Marokkó felfedezésre vár

Van Marokkónak egy általunk egyáltalán nem ismert arca, az ország északi része, a mediterrán, a zöld Marokkó. Ez a terület az Atlanti-óceán parti fővárostól, Rabattól északra fekvő terület, amelyet nyugatról az Atlanti-óceán északról a Földközi-tenger határol. Ez a régió Marokkó egyik legváltozatosabb és legizgalmasabb része, ahol a természet szépsége és a történelmi hagyományok tökéletesen keverednek. Mondhatjuk, hogy “a kultúrák keresztútja” – mert itt találkozik az arab, berber és andalúz örökség, valamint az európai (főként spanyol) hatások, különösen az olyan városokban, mint Tetouan vagy Tanger. Ez a táj Marokkó „kék és zöld vidéke” – hiszen itt vonulnak végig fenségesen a Rif-hegység buja, erdős tájai, itt találhatóak a kék-fehérre festett mediterrán tengerparti házacskák és Chefchaouen ikonikus kék városa is.

Bizonyos szempontból szerencsésnek mondható az érkezésünk, mert Rabatban, Marokkó fővárosban értünk földet, amelynek nemzetközi repülőtere szerencsére kisebb és sokkal kevésbé zsúfolt, mint Marrákesé. Ezért cserébe viszont körbe utaztunk, Párizs felé, a francia nemzeti légitársasággal, feladva a közvetlen járat kényelmét, hiszen tudjuk, hogy ma már Budapestről közvetlenül is eljuthatunk Marokkóba, mégpedig Marrákeshbe és a út mindössze négy óra. Nos, ha kevesebben is voltak és kényelmesebb emiatt az érkezési procedura, azt azért tudni kell, hogy itt is, ahogy minden marokkói reptéren, alaposan kifaggatnak minket az utunkkal és az ott tartózkodásunkkal kapcsolatban. Mindenképpen legyen nálunk a repjegyünk visszafelé, a hotel foglalásunk is, ahol meg fogunk szállni és arról is kérdezősködhetnek, hogy miből fogjuk az ott tartózkodás költségét fedezni. Jó, ha van egy helyi kontaktunk is, akit fel tudnak hívni, ha a helyzet úgy adódna.

Rabat – követségek és paloták

Rabat egy elegáns, kulturált és kiegyensúlyozott város, amely egyszerre múltidéző és jövőbe tekintő. Rabat az ország diplomáciai, politikai, adminisztrációs központja. Az ország fővárosa, a Királyi Városok egyike, amely jelenleg is betölti a főváros szerepét. Rabat üdítően zöld, makulátlanul tiszta, egy igazi gyöngyszem. Elhelyezkedését tekintve is különleges, a Bou-Regreg folyó itt ömlik az Atlanti-óceánba, a folyó túlpartján Szalé városkája, amellyel szinte összenőtt a főváros.
Itt él a király, VI. Mohamed, akinek – más királyi családokkal ellentétben – jelentős befolyása van az ország gazdasági és politikai életére is. A király irányítása alatt nagy a rend az országban, amely a megbízhatóságot, a gazdaság stabilitását is biztosítja. Ennek hatására bizalmat szavaznak az országot illetően a befektetők, a nagy cégek például több gyártó- és összeszerelő üzemet telepítettek az országba, amely az ország GDP-jét növeli és export palettáját is színesíti.
Na de ne szaladjunk ennyire előre. Mint a történelmi Királyi Városok egyike, Rabatnak is számos történelmi kincse van, amelyek rendkívül lenyűgözőek, igen sok embert vonzanak és amelyeknek egy nagyon nagy része az UNESCO világörökség része.
A bakancslistákon és a hivatalos turisztikai rangsorokon igen előkelő helyet elfoglaló Rabat Medinája tradicionális házaival, történelmi műemlékeivel és nyüzsgő piacaival az UNESCO Világörökség része és méltán, a hófehér házak hűvös levegőt megtartó keskeny utcácskáin sétálgatva mesevilág nyílik meg előttünk. Ahogy belépünk a díszesebbnél-díszesebb tradicionális marokkói kapuk mögé, álomszép rijádok rejtőznek mögöttük, amelyek akár családok lakhelyeként, akár elsőosztályú éttermekként funkcionálnak, elvarázsolnak minket. Ha lehet, még szebbek, mint a képeken korábban, amelyeken ilyeneket láttunk.
Számomra az egyik leglenyűgözőbb látványosság Rabatban a Chellah, amely egy történelmi fellegvár, gondozott kertekkel, római kori romokkal és királyi sírokkal. Története a római korban kezdődik, amikor Sala Colonia néven ismerték. Az i.e. 1. században alapították, és szerves részét képezte a Római Birodalom észak-afrikai terjeszkedésének. Az évszázadok során a helyszínt királyi nekropolisszá, az elit nyugvóhelyévé alakították át. A római és az iszlám építészet keveréke lenyűgöző. A hegy oldalában megbújó kávézójából remek kilátás nyílik a kertekre, számtalan gólya fészkel a fákon, az egyik várfal a távolban vonul le a síkságra és még messzebb Afrika egyik legmagasabb felhőkarcolóját, a 255 méter magas VI. Mohamed tornyot, a modernitás szimbólumát is megcsodálhatjuk. Varázslatos hangulata van a helynek, nem csoda, hogy itt mindenki sokáig szeret elidőzni.
A történelmi műemlékek közé tartozik az Oudayas Kasbah, egy festői fellegvár, amely a Bou Regreg folyó torkolatánál egy dombon található a Medina negyed szomszédságában, szintén az UNESCO Világörökség része. A Kasbah közelében található gyönyörű Andalúziai kert békés oázist jelent a város szívében. A buja zöld növényzet, a szökőkutak és a színpompás virágok nyugodt kikapcsolódást biztosítanak ebben a művészien kialakított, szökőkutakkal gazdagított kert-együttesben.
A Királyi palota is Rabat központjában található, amely a marokkói király, VI. Mohamed hivatalos rezidenciája. Bár a palota nem látogatható, nagyszerű kapuit és gyönyörű építészeti megoldásait érdemes kívülről megcsodálni.
A Hassan-torony lenyűgöző, egy 12. századból származó, befejezetlen mecset minaretje; annak idején Abu Yusuf Yaqub al-Mansur, az Almohád Kalifátus harmadik kalifája rendelte meg és a tornyot a világ legnagyobb minaretjének szánta, amely, ha elkészült volna, a nyugati muszlim világ legnagyobb ilyen építménye lett volna.
Rabat kereskedelmi kikötővárosként nem vált jelentőssé sekély, homokos partvonala miatt. Ugyanakkor modern főváros, remek tömegközlekedéssel, kiváló elérhetőségekkel a nemzetközi közlekedést illetően is. Számtalan zenei és kortárs művészeti fesztivál otthona. A Bou Regreg Corniche vagyis a parti sétány elegáns és pihentető helyszín a nyugodt sétákhoz, piknikezéshez, amely oly igen népszerű az egész országban és a folyóra és az Atlanti-óceánra nyíló kilátás. A VI. Mohamed toronyépület idén kerül átadásra fokozatosan és egy vezető szállodalánc is kap benne helyet, valamint irodák, apartmanok is. Nyilván presztízsértékű lesz itt helyet kapni bármilyen célra.
Rabat másik jelentős modern épülete a kobra fejet formázó színház vagy Operaház, amely 1800 férőhelyes és része annak a fokozatos fejlesztési programnak, amelyet a király elindított a városnak ezen a területén. A színház balett-, opera-, szimfónia- és filharmóniai előadásoknak ad otthont.
A város Marinája lenyűgöző nappal, de különösen éjjel. A kivilágított üzletek, éttermek nagyon népszerűek és nagy tömegeket vonzanak.

BANNER

Tanger – két földrész kapuja

És valóban, Tanger helyzete, földrajzi fekvése egészen egyedülálló. A város Afrikának azon az északnyugati csücskén helyezkedik el, ahol az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger találkozik. Emiatt mindig is stratégiai szerepe volt a történelem során mind a hajózásban mind, a kereskedelemben, a harcászatban, a kultúrában. Az első számú kapocs volt Európa felé.
Magát a várost a karthágóiak alapították, de történelmének szerves része volt a rómaiak, görögök, arabok, spanyolok és angolok befolyása is, aranykorát 1912 és 1956 között élte. Jelenleg egyrészt csodás nyaralóváros, másrészt kereskedelmi kikötője, a Tanger Med kikötő Marokkó és Észak-Afrika egyik legfontosabb logisztikai csomópontja és az ország gazdaságának egyik meghatározó infrastruktúrája. A kikötő jelentőségét több szempontból is ki lehet emelni:
A Tanger Med nemcsak Marokkó, hanem az egész afrikai kontinens legnagyobb és legforgalmasabb tengeri kikötője. A konténerforgalom tekintetében globálisan is az egyik legnagyobb: 2023-ban több mint 8 millió TEU (húszlábas konténer-egység) rakodását bonyolította. A kikötő stratégiai elhelyezkedése az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger találkozásánál (a Gibraltári-szoros mellett) lehetővé teszi, hogy összekösse Európát, Afrikát, a Közel-Keletet és Ázsiát. Több mint 180 globális kikötővel van összeköttetésben, és számos nemzetközi hajózási útvonal része. A kikötő mellett található Tanger Med Free Zone és több más ipari park, ahol több száz nemzetközi vállalat működik.
Az ipari és kereskedelmi jelentőségén túl Tanger egy remek hangulatú nyaraló város. Elegáns, pálmafákkal szegélyezett tengerparti sétánya, az Avenue d’Espagne olyan, akár bármelyik népszerű mediterrán nyaraló város; éttermei, szállodái, kávézói pazarak, akárha a Cote d’Azur Cannes-ja vagy Nizzája lenne a helyszín. A színvonalas nyaraló negyeden túl természetesen megvannak Tangernek a maga történelmi és természeti látnivalói is. Medinája, a régi város önmagában lélekmelengető kék-fehér házacskáival és mindenképpen fedezzük fel a souk-okat, a helyi kis piacokat és az árusok mindenféle helyi kis kincseit is, legyen az gyümölcs, frissen sütött pékáru, táskák vagy pénztárcák, kézműves termékek.
A város nevezetességeinek megtekintésén túl van még egy-két látnivaló, amiért érdemes plusz lépéseket/kilométerek megtenni. Több világítótorony is van a parton, de a Spartel-foknál (Afrika legészak-nyugatibb pontja) lévőt mindenképpen látogassuk és másszuk meg. A torony a 326 méter magas Jebel Quebir csúcsán áll, ahol egy sziklafal végén építtette fel IV. Mohamed szultán. Ez Marokkó legrégebbi világítótornya. Igaz, hogy ott fent az óceáni szelek majd’ leviszik az embert, de a látvány mindenért kárpótol, az óceáni hullámverés, távolban a spanyol partok ködbe vesző körvonala mesés látványt nyújt.
A Spartel fok lábainál található a Herkules-barlang, amelyek a Robinson Plage-ról közelíthető meg. A barlang neolitikus kori lakottságra utaló nyomokat mutat. Maga a barlang részben természetes, részben ember alkotta. Az ember alkotta részt a berberek arra használták, hogy kő kereket vágjanak a falból, malomkövek készítéséhez. A barlangnak két nyílása van, egy a tengerre és egy a szárazföldre. A tengeri nyílás „Afrika térképe” néven ismert.

Tetuán – a Fehér galamb városa

Az emberben felmerül a kérdés, hogy miért is alapították a Földközi-tenger partjától mindössze 10 kilométernyire fekvő Tetuánt a Haouz-hegy déli lábánál? Nos, ennek több oka is volt. A spanyolok az utolsó mór uralkodót is elúzték Granadából 1492-ben és számos muszlim és zsidó menekült Marokkóba, nevezetesen Tetuánba, ahol felvirágoztatták a várost; az andalúz örökséget jelentősen tükrözi is a város kultúrája. Az andalúz menekültek magukkal hozták saját építészeti, művészeti és zenei hagyományaikat, amelyek Tetuán egyedi karakterét adták. A város ezért a „Fehér galamb” becenevet kapta a fehérre meszelt házai és mór stílusú építészete miatt. Fontos volt az is, hogy stratégiai helyen fekszik, a domborzati viszonyok természetes védelmet biztosítottak a spanyolok és portugálok esetleges betörései ellen. A város története azóta is szorosan összefonódik az Ibériai-félsziget és Észak-Afrika közötti kapcsolatokkal, és máig őrzi andalúz, arab és berber hagyományait.

Tetuán legfontosabb látnivalói:

Az óváros, mely az UNESCO világörökség része. Tetuán medinája az egyik legautentikusabb Marokkóban, mintegy 130 szakrális épületével, műemlékeivel. A medina magjának arculatát a 16. században ide menekült andalúziai mórok és a bevándorló zsidók alakították ki. Városfala csak részletekben maradt fenn. A Királyi palota, VI. Mohammed marokkói király nyári rezidenciája. A mecsetek, melyek közül az egyik legszebb a Szidi Esz-szaidi-mecset, valamint a kasbah.
Közelség a tengerparthoz – noha a város 10 kilométernyire van a Földközi-tengertől, Tetuánhoz közel találhatók Marokkó legszebb mediterrán strandjai, például Martil, Cabo Negro és M’diq. Ezek a helyek kiválóak pihenésre és vízi sportokra.
Autentikus gasztronómia – a város gasztronómiája is tükrözi a spanyol és marokkói hatásokat. Érdemes megkóstolni a helyi halételeket, a tagine-t, a kuszkuszt és az édes marokkói süteményeket.
Tetuán a marokkói művészeti élet egyik központja. Itt található a Nemzeti Képzőművészeti Intézet, amely az ország egyik legnevesebb művészeti iskolája. Emellett a város több múzeummal, például a Marokkói Művészeti Múzeummal is büszkélkedhet.
Összességében Tetuán egy rejtett gyöngyszem Marokkóban, amely a történelem, kultúra és természeti szépségek szerelmeseinek egyaránt vonzó lehet. Ha valaki az ország északi részét fedezné fel, érdemes beiktatni az útitervbe.

A Rif-hegység – zöld erdők és kék városok

Utunkon Tetuánból Séfsáuen felé a lenyűgözően szép Rif-hegységen haladtunk át. Az egykor kalózok rejtekhelyeként szolgáló lenyűgözően szép vidék üde zöld hegyoldalain takaros, helyi stílusban épült házakkal, álomszép vízesésekkel találkozunk. Sokan azt hiszik, hogy a Rif-hegység az Atlasz-hegységhez tartozik, de nem. Bár szintén Marokkóban található, geológiailag az Ibériai-félszigethez és az európai hegyvonulatokhoz áll közelebb, különösen a dél-spanyol Betikai-hegységhez. Ezzel a hegységgel együtt alakult ki, a Gibraltár-ív részeként az afrikai és az eurázsiai lemez ütközésének eredményeként. Ugyanakkor az Atlasz-hegység afrikai eredetű hegylánc, amely a kontinentális mozgások miatt emelkedett ki. Érdekes tehát hogy nem csupán látványra és éghajlatilag inkább mediterrán vidék, de földtanilag is az. Gazdag állat- és növényvilága van, különösen a Talassemtane Nemzeti Parkban, ahol cédrus-, tölgy- és fenyő erdők borítják. A nagyon ritka berber makákók is ezekben a szép erdőkben élnek. Legmagasabb pontja 2456 méter.
A környező lakosság hagyományosan berber és a helyi rif berber dialektusokat még mindig széles körben beszélik. Leghíresebb látnivalói az Akchour vízesés és a Allah-híd, amely egy természetes sziklahíd, Séfsáuen festői városa és az Al Hoceima tengerpart, ahol a RIF-hegység találkozik a tengerrel.

Séfsáuen – Marokkó ragyogó kék városa

Séfsáuen vagy ahogy talán ismertebb Chefchaouen meseszép városa elképzelhetetlenül szebb, mint ahogy vártuk. A korábban a médiában látott fotók részben sem tudják visszaadni azt a lenyűgöző szépséget és hangulatot, ami itt várja a látogatót. Nagy várakozással közeledtünk a városka felé, amelynek a hegyoldalon már messziről megvillantak itt-ott a kék házai, de felérve a medinába a képzeletnél sokkal gazdagabb volt az a pazar valóság, amivel szembesültünk. Séfsáuen elvarázsol és beszippant, hangulata rabul ejt és nem enged. Ha nem ismernénk, azt mondanánk, hogy egy újabb, hegycsúcsra épült történelmi marokkói városka, de ez ennél sokkal több.
De hogyan is jött létre ez a csoda? A kezdeteket illetően sok a hasonlóság Tetuánnal. Séfsáuent 1471-ben alapította Moulay Ali Ben Moussa Ben Rachid El Alami, egy andalúziai berber törzsfő. A várost eredetileg egy kis erőd (kasbah) köré építették mintegy 600 méter magasságban, hogy védelmet nyújtson a portugál betörések ellen, akárcsak Tetuánt. Az évek során a város menedéket nyújtott muszlimoknak és zsidóknak, akik az Ibériai-félszigetről menekültek az ottani keresztény hódítások (Reconquista) elől. Az itt letelepedett családok többsége az andalúz stílust követve építette fel otthonát, így talán nem meglepő, hogy Chefchaouen épületei hasonlóak például Granada arab negyedének házaihoz. A lakosság zöme szunnita hitű muszlim, így aztán nem csoda, hogy mintegy 20 mecset, 11 zaouïa (iszlám vallási és spirituális központ) és sok mauzóleum is található itt.Így aztán megilleti a Szent város (Esz-Szaliha) titulus is.
Na de miért kékek a házak? Erre több magyarázat is van, az egyik legnépszerűbb elmélet szerint a kék szín a 15. század végén érkező zsidó menekültek hagyományából ered. A judaizmusban a kék szín a spirituális és isteni jelenlétet szimbolizálja, és emlékeztet a mennyre. Mások szerint a kék szín segít távol tartani a szúnyogokat, mert úgy gondolják, hogy a kék festék visszaveri a napfényt és csökkenti a rovarok jelenlétét, bár ez elég bután hangzik. Valószínű, hogy a kék szín eredetileg vallási és praktikus okokból terjedt el, ma már a város fenntartja ezt a hagyományt, részben a turizmus fellendítése érdekében is. Mindenesetre a kék – és nem a mediterrán kék, hanem egyfajta halvány lilás-kék – és annak a létező minden árnyalata borítja a falakat, amelyek olyan szépek, hogy az előttük fotókat készítő látogatók már akadályozzák sokszor az oda hazatérni szándékozó helyi lakosokat.
Amit mindenképpen látni kell: a Plaza Uta el-Hammam, a főtér; a Nagy Mecset, a kis Kasbah erőd a Néprajzi Múzeummal, természetesen a Medina a maga álomszép sikátoraival, a Souk, a Ras El Maa vízesés, egy kis vízesés a város szélén. A természet szerelmesei számára számos gyalogtúra vezet a közeli hegyekbe.