A légi utasok jogai és kötelességei

A turizmus visszarendeződésével újra nagy tömegek kelnek útra és úti céljuk eléréséhez sokan választják a repülést. A távoli, egzotikus tájakra utazók nem is tehetnek másképp, hiszek ezek a desztinációk oly messze vannak, hogy csak így érhetők el. Az út során hosszú órákat, akár fél napot is kénytelenek vagyunk egy ülésen tölteni. Aki még nem utazott távoli tájakra, nehezen viseli az egy helyben ülést; az először utazók pedig nem is tudják, hogy azzal, hogy repülőre szálltak, sok fontos szabályt be kell tartaniuk, amely jelentősen eltér a földön történő utazásoktól, hiszen a repülés egy különleges utazás fajta. A repülős utazás specialitásairól, az utasok jogairól és kötelességeiről kérdeztük dr. Csizmár Alexandrát, jogi szakértőnket sorozatunk második részében.

A repülőre szálló emberek többé-kevésbé tudják, hogy mi illeti meg őket egy repülős utazás során a légitársaság részéről, amelyet választottak. De melyek is az utasok jogai a légi utazás során pontosan?
Az utast számos jog megilleti a légi fuvarozással összefüggésben (itt utalok a 2023. szeptemberi lapszámban írt járatkésedelemre, járattörlésre tekintettel nyújtandó tájékoztatásra, fizetendő kártérítésre és különböző kényelmi ellátásokra).
Az utas a repülőjegy megvásárlásával egy ún. „légi személyszállítási szerződést” köt, amelynek keretében a légitársaság elsősorban azt vállalja, hogy az utast és poggyászát légijárművel az indulási repülőtérről az érkezési repülőtérre szállítja. Ezért az utasok alapvető jogai (egyben a légitársaság kötelezettségei) elsősorban a biztonságos utazáshoz kapcsolódnak. Ennek érdekében a légitársaság köteles biztosítani, hogy az utasok megismerjék az ültetési rendet és a biztonsági övek, vészkijáratok, mentőmellény és oxigén készülék, egyéb egyéni használatra tervezett vész felszerelés használatának módját. A légitársaság köteles az utast tájékoztatni a dohányzási tilalomról és az elektronikus készülékek légi jármű fedélzetén történő használatának tilalmáról.

Emellett a légi társaságok kényelmi szolgáltatásai (étel- és italkínálat, felszolgálás, multimédia, wifi stb.) az utazási élményhez kapcsolódó másodlagos szempontok, amelyeket már a repjegyek (utazási osztályok) ár-érték arányának függvényében kell vizsgálnunk és összehasonlítanunk, hogy melyik légitársasággal érdemes „szerződnünk”.
Ha azonban az utasok jogait a biztonságos szállítás vonatkozásában vizsgáljuk, akkor látjuk, hogy a veszélyeztető magatartást tanúsító utasokkal szembeni intézkedések célja éppen az, hogy az utasok be-és kiszállítása zökkenőmentes legyen, valamint az utasok épségben és biztonságban megérkezzenek a célállomásra.
Tisztában vannak-e azzal az utasok, hogy a földön történő utazáshoz képest nem csak jogaik, de másfajta kötelességeik is vannak a légi utazás során? Melyek ezek?
A polgári légiközlekedés biztonságát számos jogszabály védi. Az EU keretszabályai a légi közlekedési lánc valamennyi résztvevőjére vonatkoznak. Ebbe beletartozik a repülőtér, a légi jármű, a személyzet és bizony maguk az utasok is. A légi közlekedés szabályozottsága nemcsak a légitársaságokra, hanem az utasokra is számos kötelezettséget ró. Az utasok kötelezettségeit és a tőlük elvárható magatartásokat a légitársaságok külön összefoglalják az ún. “Általános személy- és poggyászfuvarozási feltételek” között, amelyek polgári jogi értelemben általános szerződési feltételekként (ÁSZF) viselkednek. Ezen feltételek között olvasható számos, az utas felvétellel, beszállással, úti okmányokkal, biztonsági ellenőrzéssel, poggyásszal kapcsolatos előírás, valamint olyan magatartási elvárások is, amelyek a társadalmi életünk alapvető viselkedési normáira vezethetőek vissza. Ezek a normák az azonos kultúrkörből származó utasoknak evidensek, ám a légi közlekedésben a világ számos országából érkező, adott esetben eltérő társadalmi normák szerint élő utas gyűlik össze egy helyre, ezért van létjogosultsága az egységes szabályozásnak.


Az utas magatartásával szemben a légitársaságok szabályozása viszonylag egységes és az alábbi általános elvárásokat fogalmazza meg a beszállás előtt és a fedélzeten tanúsított magatartás vonatkozásában :
(a) az utas nem sértheti meg azon állam törvényeit, amelynek joghatósága a repülőgépre vonatkozik; nem veszélyeztetheti vagy fenyegetheti (akár bombariadóval, akár másként) a repülőgépet vagy más személyt, illetve tulajdont;
(b) az utas nem sodorhatja veszélybe vagy nem sértheti meg a repülőgép fedélzetén tartózkodó más személyek egészségét;
(c) nem okozhat kellemetlenséget, illetve viselkedése nem lehet lényegesen kifogásolható a repülőgépen tartózkodó más személyekkel szemben, ilyen magatartásra példa lehet a zaklatás, a molesztálás, a szexuális zaklatás vagy a gyalázkodás;
(d) az utas nem okozhat a repülőgép fedélzetén megtalálható tárgyakban vagy személyekben veszteséget vagy kárt;
(e) az utas nem akadályoztathatja, nem korlátozhatja vagy nem zavarhatja meg a legénységet feladatainak teljesítése során;
(f) az utas nem hagyhatja figyelmen kívül a repülőgép pilótájának, a legénység tagjainak, illetve a légitársaság (akár szóbeli, akár írásbeli) utasításait, amelyet a repülőgép, valamint a repülőgép fedélzetén tartózkodó személyek biztonsága és/vagy kényelme miatt adtak ki; Ezek lehetnek biztonságra, ültetésre, biztonsági övre, dohányzásra, alkohol-, illetve drogfogyasztásra, elektronikus cikkek használatára, így például többek között mobiltelefonra, laptopra, PDA-ra, hordozható rögzítő eszközre, hordozható rádióra, CD-re, DVD-re és MP3-lejátszóra, elektronikus játékra, illetve adatviteli eszközre ( például rádióvezérelt játékokra és walkie talkie-ra) vonatkozó utasítások.

Példaként: az egyik legnagyobb európai fapados légitársaság személyfuvarozási szabályzata rögzíti, hogy a légitársaság megtagadhatja az utas fedélzetre szállását akkor is, ha „jó okuk van feltételezni azt”, hogy az utas mentális és fizikális állapota, magatartása, viselkedése, illetve megjelenése, beleértve az alkoholos és kábítószeres befolyásoltságot is, veszélyt jelent a többi utasra, illetve a személyzetre vagy vagyontárgyra nézve. Az utas viselkedésének megítélése a személyzet feladata, aki elsősorban az utasok biztonságáért felelnek.
Egy lengyel légitársaság belső szabályzata szerint a légi fuvarozó megtagadhatja az utas vagy poggyászának szállítását, ha úgy értékeli, hogy „nyilvánvalóan túllépi a jóízlés határait, ami indokolhatja a többi utas komoly fenntartását”; illetve akkor is megtagadhatja a felszállást, ha az utas „nem alkalmazkodik a fuvarozó útmutatásaihoz és utasításaihoz, különösen a fedélzeti biztonságot és rendet illetően”, továbbá, „ha az utas viselkedése komolyan megtévesztő (pl. azzal viccelődik, hogy fegyver vagy veszélyes anyag van nála)”.
Hasonlóképpen, ha az utas a légijármű fedélzetén tanúsít veszélyeztető magatartást, akkor a személyzet (szélsőséges esetben) akár fizikai korlátozó kényszerintézkedéseket is tehet az utassal szemben és őt leszállíthatja, akivel szemben a kényszerleszállás helye szerinti állam rendőri intézkedést foganatosít. Természetesen az ilyen utas a büntetőjogi felelősségre vonás mellett kártérítésre is kötelezhető. A kárt elszenvedett légitársaság vagy más személy kérheti azon költség megtérítését, amely a következőkből származik: (i) az utas által elvesztett, tönkretett, illetve megsemmisített vagyontárgy javítása vagy cseréje; (ii) az utas magatartása által érintett más utasok vagy személyzet sérelemdíja; valamint (iii) a repülőgép azzal a céllal való eltérítése, hogy a problémás utast leszállítsa a repülőgépről.
A légitársaságok belső nyilvántartást vezetnek az ilyen renitens utasokról. Ezeknek a személyeknek a felszállását későbbi járatokon is megtilthatják.

Photo by yousef-alfuhigi on Unsplash